Magyar Péter a hétfői országgyűlési napon arról beszélt, hogy a Tisza-kormány hivatalba lépése óta csökkent az államháztartási hiány. A kijelentés számszerűen igaz: 2026 áprilisának végén még 3849,8 milliárd forintos hiányt mutatott az államháztartás központi alrendszere, július végére azonban ez 2857,9 milliárd forintra mérséklődött. A probléma az, hogy ebből önmagában nem következik, hogy a hiány csökkenése kizárólag vagy elsősorban a Tisza-kormány működésének eredménye lenne. Az előző évek adatai ugyanis azt mutatják: a költségvetési egyenleg korábban is jelentősen változott év közben, és jobban állt az ország. Tényellenőrzés.
Közel ezermilliárddal csökkent a hiány
A 2026-os év első négy hónapjában jelentős deficit halmozódott fel. Április végén az államháztartás központi alrendszerének kumulált hiánya 3849,8 milliárd forint volt.
Július végére azonban 2857,9 milliárd forintra csökkent a hiány. Ez mintegy 992 milliárd forintos javulást jelent három hónap alatt.
Május, június és július egyaránt javította az egyenleget: a három hónapban összesen közel ezermilliárd forintos többlet alakult ki.
Vagyis Magyar Péter azon állítása, hogy a kormányváltás óta ezermilliárd forinttal csökkent a hiány, a rendelkezésre álló adatok alapján megállja a helyét.
Csakhogy 2024-ben is hasonló történt
Az előző évek adatai azonban erősen árnyalják a politikai következtetést.
A Pénzügyminisztérium 2024. júliusi gyorstájékoztatója szerint az államháztartás központi alrendszere július végéig 2443,3 milliárd forintos hiányt halmozott fel. Júliusban ráadásul önmagában 213 milliárd forintos többlet keletkezett, vagyis egyetlen hónap alatt ennyivel csökkent a korábban felhalmozott deficit.
Ez azt mutatja, hogy már 2024-ben is előfordult: egy év első hónapjaiban jelentős hiány halmozódott fel, majd a nyári hónapokban érdemben javult az egyenleg.
2025-ben szintén változott a hiány év közben
2025 júliusának végén 2786,4 milliárd forint volt a központi alrendszer kumulált hiánya, vagyis jobban állt az ország, mint idén – ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium akkori tájékoztatója közölte.
Vagyis a 2025-ös év első hét hónapjának végén hasonló nagyságú hiány alakult ki, mint 2026-ban, de 71,5 milliárd forint, vagyis körülbelül 2,6 százalékkal kedvezőbbek voltak a mutatók.
2024-ben pedig még ennél is alacsonyabb, 2443,3 milliárd forintos hiányt mutatott a központi alrendszer július végén.
A három év számai egymás mellett
| Év | Hiány július végén |
|---|---|
| 2024 | 2443,3 milliárd Ft |
| 2025 | 2786,4 milliárd Ft |
| 2026 | 2857,9 milliárd Ft |
2026 július végén 414,6 milliárddal nagyobb volt a hiány, mint 2024-ben; és 71,5 milliárddal nagyobb, mint 2025-ben.
Nem lehet csak a kormányváltásból levezetni
A költségvetési egyenleg változását ezért önmagában a kormányváltással magyarázni félrevezető lehet.
A Magyar Államkincstár központi alrendszerre vonatkozó mérlegei havi, év elejétől kumulált pénzforgalmi adatokat tartalmaznak. Ezekből jól látható, hogy az egyenleg hónapról hónapra jelentősen változhat.
A 2026-os adatok alapján tehát Magyar Péternek abban igaza van, hogy a hiány az elmúlt hónapokban csökkent. Az azonban már politikai következtetés, hogy ezt a csökkenést a Tisza-kormány hivatalba lépése okozta.
Az előző két év számai ugyanis azt mutatják, hogy a magyar költségvetésben korábban is előfordult jelentős év közbeni hiánycsökkenés, mégpedig más politikai és gazdasági környezetben.
Éppen ezért a hiány csökkenésének puszta tényéből nem lehet bizonyítani, hogy az kizárólag a Tisza-kormány gazdaságpolitikájának eredménye.
Forrás: Magyar Államkincstár központi alrendszerének havi költségvetési mérlegei; a 2024-es adatnál a Pénzügyminisztérium, a 2025-ös adatnál a Nemzetgazdasági Minisztérium július végi tájékoztatója.