A Genti Egyetem kutatása szerint hátrányba kerülhetnek a belga álláskeresők, ha önéletrajzukban templomi vagy mecsetben végzett önkéntes munkát tüntetnek fel. A kutatók szerint a negatív megítélés hátterében elsősorban a munkatársak és ügyfelek feltételezett reakciói állnak.
A vallásos önkéntes munka ronthatja az esélyeket
Hátrányosan befolyásolhatja az álláskeresést Belgiumban, ha valaki templomban vagy mecsetben végez önkéntes munkát – állapította meg a Genti Egyetem frissen közölt tanulmánya, amelyről a The Brussels Times számolt be.
A kutatásban 177, Brüsszelben, Flandriában és Vallóniában dolgozó hivatásos munkaerő-toborzó vett részt. A szakemberek négy fiktív álláskereső profilját értékelték.
A jelentkezők közül azok kaptak alacsonyabb értékelést, akik önéletrajzukban azt tüntették fel, hogy templomban vagy mecsetben végeznek önkéntes munkát. Azokkal szemben viszont, akik világi közösségi szervezetnél önkénteskedtek, kedvezőbb volt a megítélés.
Nem a vallásos emberek szakmai képességeit ítélték gyengébbnek
A kutatás megállapította, hogy a vallás önmagában nem jelentette azt, hogy a toborzók kevésbé tartották kompetensnek a jelentkezőket. Sőt, a vallásos álláskeresőket több tulajdonság alapján pozitívabban értékelték: őszintébbnek, alázatosabbnak, barátságosabbnak és lelkiismeretesebbnek tartották őket.
A hátrányos megítélés leginkább abból fakadt, hogy a toborzók tartottak a leendő munkatársak és az ügyfelek esetleges negatív reakcióitól.
A kutatók nem találtak jelentős különbséget a keresztény és a muszlim kötődésű önkéntes munka megítélése között. A vallási szimbólumok, például a kereszt vagy a fejkendő megjelenítése önmagában szintén nem gyakorolt számottevő hatást a pontozásra.
A keresztény és a muszlim jelentkezők is hátrányba kerültek
A 11 pontos felvételi skálán a keresztényként azonosított jelentkezők átlagosan 0,721 ponttal, az ateisták 0,642 ponttal, a muszlimok pedig 0,478 ponttal alacsonyabb értékelést kaptak azokhoz képest, akiknek vallási vagy világnézeti hovatartozása nem volt egyértelmű.
A kutatók a vallási és etnikai alapú diszkrimináció elkülönítésére külön változtatták a fiktív pályázók nevét és a vallási kötődésre utaló jegyeket. Belga, lengyel és török hangzású neveket is használtak, miközben a vallási hovatartozást például a fényképeken megjelenő jelképekkel vagy az önéletrajzban szereplő önkéntes tevékenységgel jelezték.
Fiktív jelentkezőket értékeltek
A kutatók hangsúlyozták, hogy a vizsgálatban fiktív jelentkezők toborzói értékelését mérték, nem pedig tényleges munkaerő-felvételi döntéseket.
Ugyanakkor szerintük az eredmények arra utalnak, hogy a vallási hovatartozás az etnikai háttértől függetlenül is befolyásolhatja a kiválasztási folyamatot. Ezért arra hívták fel a figyelmet, hogy a vallási alapú hátrányos megkülönböztetésnek nagyobb figyelmet kellene kapnia a további kutatásokban és a diszkriminációellenes szakpolitikában.