Az 1956-os forradalom résztvevői nem pusztán politikai változást akartak, hanem azt követelték, hogy ismét maguk dönthessenek Magyarország jövőjéről – mondta Baka András köztársasági elnök pénteken az Országházban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján rendezett ünnepi megemlékezésen. Az államfő szerint a történelmi esemény a szabadság, az emberi méltóság és a nemzeti összetartozás jelentőségére ma is emlékeztet.
Baka András felidézte, hogy 1956. október 23-án emberek tízezrei vonultak az utcákra, hogy kiálljanak a szabadságért, az igazságért és az emberi méltóságért. Az egyéni követelések néhány óra alatt egy egész nemzet közös akaratává formálódtak, amelyre a világ is felfigyelt.
Az államfő úgy fogalmazott: a magyar nemzet ítéletet mondott az elnyomásra és hazugságra épülő rendszer felett. A Parlament előtt összegyűlt emberek még nem tudhatták, hogy alig másfél hét múlva szovjet tankok indulnak a forradalom leverésére, és a remény időszakát hosszú megtorlás követi.
A magyarok azonban tudták, hogy nem akarnak tovább félelemben és lehajtott fejjel élni. Az emberi méltóság minden hatalomnál fontosabb, és vannak olyan jogok, amelyeket az önkény sem vehet el – hangsúlyozta Baka András.
A fennmaradt fényképeken a feszültség és az elszántság mellett a felszabadultság öröme is látható – idézte fel az államfő. Az emberek hosszú idő után ismét úgy érezhették, hogy szabadon kimondhatják a gondolataikat, és maguk alakíthatják a sorsukat.
Baka András szerint 1956 napjaiban a személyes remények és a közös célok egymásra találtak. A forradalom jelentőségét az is megmutatta, ahogyan az emberek egymás felé fordultak: a félelemmel és bizalmatlansággal megosztani próbált nemzet rövid időre újra megtapasztalta az összetartozás erejét.
Az államfő november 4-ét is felidézte, amikor megindult a szovjet támadás, a szabadságharcot katonai erővel leverték, és elkezdődött a megtorlás. Kivégzések, börtönbüntetések, szétszakított családok és a hazájuk elhagyására kényszerült magyarok százezrei jelezték a következő évek tragédiáját.
A szabadságharcot ugyan leverték, de annak igazságát nem tudták megsemmisíteni. Tovább élt abban a meggyőződésben, hogy Magyarországnak egyszer ismét szabadnak kell lennie – fogalmazott Baka András.
A köztársasági elnök köszönetet mondott azoknak az európai országoknak a vezetőinek, akik a 70. évfordulón Magyarországon tisztelegnek a forradalom hősei előtt. Jelenlétük szerinte arra is emlékeztet, hogy 1956 nem csupán a magyar történelem meghatározó eseménye volt.
Baka András kiemelte: egy kis nemzet szállt szembe egy világhatalommal, és olyan értékek mellett állt ki, amelyek minden embert megilletnek, függetlenül lakóhelyétől, anyanyelvétől vagy meggyőződésétől. A magyar forradalom így a szabadság egyetemes jelképévé vált.
Az államfő Helmut Kohl egykori német szövetségi kancellár gondolatát is felidézte, aki szerint a magyar forradalom az európai egység megteremtésére is ösztönzőleg hatott. Hozzátette: a magyarok küzdelme a világ számos országában együttérzést és segítőkészséget váltott ki. Köszönetet mondott mindazoknak, akik tüntetésekkel, adománygyűjtéssel vagy a menekültek támogatásával segítették a magyarokat.
Baka András arra figyelmeztetett, hogy hetven év elteltével Európa ismét olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek próbára teszik a nemzetek közötti szolidaritást. A béke, a szabadság és az emberi méltóság tisztelete nem tekinthető magától értetődőnek, megőrzésük az európai nemzetek közös felelőssége.
Az államfő a magyar közéletben tapasztalható megosztottságról is beszélt. Mint mondta, a demokrácia nem követeli meg, hogy mindenki ugyanúgy gondolkodjon, azt azonban nem szabad elfogadni, hogy a politikai hovatartozás határozza meg, kit tekintünk honfitársunknak. Közös történelmünknek, nemzeti ünnepeinknek és legfontosabb értékeinknek nem szabad az egymás elleni politikai küzdelem eszközévé válniuk.
A haza nem lehet egyetlen politikai közösség kizárólagos tulajdona – hangsúlyozta Baka András, felelősségvállalásra kérve mindazokat, akik szavaikkal és döntéseikkel hatással vannak az ország életére.
A nemzeti összetartozás helyreállításához tettekre, következetességre, kölcsönös tiszteletre és jóhiszeműségre van szükség – mondta a köztársasági elnök. Szerinte az 1956-os forradalom 70. évfordulója különösen méltó alkalom arra, hogy megkezdődjön ez a folyamat.
Baka András 1956-ot a nemzet életének kegyelmi pillanataként jellemezte. Felidézte, hogy a forradalom idején a sokféle emberből álló tömegből nem taszítottak ki senkit. Az államfő szerint ott találhatunk igazi hazára, ahol nincs megbélyegzés, megalázás, jogtalanság és önkény.