A Mercurius Hungaricus Magyarország első időszaki hírlapja volt, amely II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején jelent meg 1705-ben.
A 18. század elején a hírek terjedése lassú volt, és Európa közvéleményét nagyrészt a Habsburg Birodalomhoz kötődő lapok tájékoztatták. A szabadságharc eseményeiről ezért gyakran egyoldalú vagy a magyar álláspontot nélkülöző tudósítások jelentek meg. A Mercurius Hungaricus azért jött létre, hogy bemutassa a magyar ügyet, ismertesse a szabadságharc céljait, és eljuttassa a magyar álláspontot a hazai és a külföldi olvasókhoz, akkor még latin nyelven.
A lap neve sem volt véletlen. A római mitológiában Mercurius (Merkúr) az istenek hírnöke, a hírek és az üzenetek közvetítője volt. A 17–18. századi Európában ezért számos újság viselte a Mercurius vagy Merkur nevet: a szó egyet jelentett a hírekkel, a tájékoztatással és az információ közvetítésével.
A Magyar Merkúr e történelmi hagyomány előtt tiszteleg. Nevünkkel azt a több évszázados sajtóörökséget kívánjuk továbbvinni, amely szerint a magyar sajtó feladata nem csupán a hírek közlése, hanem az is, hogy hitelesen bemutassa a nemzeti nézőpontot, és hozzájáruljon a tájékozott közéleti párbeszédhez.
Ezért viseljük büszkén a Merkúr nevet.