Az Axioma Központon belül viszi tovább az üldözött keresztények megsegítésének szellemiségét Azbej Tristan, miután az új kormányzat megszüntette az ezért felelős államtitkárságot. A Hungary Helps Ügynökség egyelőre megmarad, de kérdéses, milyen irányt vesz a jövőben a program. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke egyúttal bejelentette: nem indul a párt tisztújításán pártvezetői tisztségért.
Az államtitkárság megszüntetése után civil formában folytatja a munkát
Új, az üldözött keresztények megsegítését célzó programot indít az Axioma Központon belül Azbej Tristan. A kezdeményezés hátterében az áll, hogy a Tisza-kormány megszüntette az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárságot. A Hungary Helps Ügynökség egyelőre megmarad, ám kérdéses, hogy a jövőben milyen hangsúlyok mentén folytatódik a program.
Azbej Tristan a szeptember 11-én tartott sajtóreggelin arról beszélt: bízik abban, hogy az új kormányzat a korábbi munka átvilágítása után felismeri az üldözött keresztények támogatásának szükségességét, addig azonban szerinte nem lehet megengedni, hogy segítség nélkül maradjanak azok a közösségek, amelyek Magyarországhoz fordulnak.
Az új program szeptember 14-én indul, és a korábbi kormányzati program szellemi örökségét kívánja továbbvinni:
Ez a központ arra hivatott, hogy átvegye és továbbvigye annak a kilenc éve elindított össznemzeti szolgálatnak a szellemi örökségét, amelyet a magyar állam és az ügyet támogató magyar emberek hoztak létre a világ üldözött keresztényeinek megsegítésére – hangsúlyozta Azbej Tristan.
A korábbi államtitkár szerint a Hungary Helps program folytatása önmagában nem garantálja, hogy az üldözött keresztények ugyanazzal a prioritással maradnak a támogatottak között. Mint fogalmazott, amikor az új kormányzat állami vezetői felsorolták a program jövőbeni prioritásait, az üldözött keresztények nem szerepeltek a nevesített csoportok között.
Azbej Tristan: reméljük, hogy lehet még dedikált keresztényüldözés-ellenes politika
Azbej Tristan elmondása szerint az államtitkárság megszüntetése után sem adta fel a reményt, hogy a kormányzat később újra hangsúlyosabban foglalkozik az üldözött keresztények ügyével.
A sajtóreggelin a Magyar Merkúr kérdésére külön is beszélt arról, hogy szerinte az ügynek túl kell mutatnia a pártpolitikán. Mint mondta, az eredetileg kereszténydemokrata kezdeményezésként indult program az elmúlt kilenc évben nemzeti küldetéssé vált.
„Az elmúlt kilenc évben olyan hálás szerepben lehettem államtitkárként, hogy a magyar társadalomnak a legkülönbözőbb részeiről, sőt anyaországon kívül, a külhoni magyaroktól is folyamatosan, szinte túláradó támogatási szándékot éreztem.”
Ennek részeként jelentette be azt is, hogy nem indul a KDNP tisztújításán pártvezetői tisztségért:
„Nem indulok a KDNP tisztújításán pártvezető tisztségért, mert azt szeretném, hogyha ez a civil kezdeményezés összefogna mindenkit, felismernék minél többen a nemzeti ügyet benne.”
Azbej Tristan hangsúlyozta: a kormánnyal való együttműködés lehetőségét továbbra is nyitva hagyja.
Hozzátette: abban bízik, hogy az új kormányzat az eddigi tevékenység átvilágítása után felismeri annak eredményeit, és újra lehet dedikáltan az üldözött keresztényeket segítő politika.
Egy nigériai lelkész családját is lemészárolták
Azbej Tristan egy konkrét nigériai esettel is érzékeltette, milyen helyzetben vannak azok a keresztény közösségek, amelyek korábban közvetlen kapcsolatban álltak a magyar segélyszervezetekkel. Egyik partnerük, Ezekiel lelkész a nigériai Plateau államban szolgáló protestáns lelkipásztor, aki a muszlimokat és keresztényeket egyaránt sújtó iszlamista erőszak ellen is fellépett.
A szélsőségesek végül megtalálták a lelkész családját, és hét családtagját megölték. Azbej Tristan arról is beszélt, hogy a partnertüktől videofelvételt kaptak, amelyen az látható, ahogy egy házból eltávolítják a lelkész meggyilkolt családtagjainak holttesteit.
A korábbi államtitkár szerint az eset jól mutatja, miért volt fontos a Hungary Helps egyik sajátossága, a helyi közösségekkel kialakított közvetlen kapcsolat. Ezek a közösségek ugyanis annyira bíztak a magyar partnerekben, hogy a legsúlyosabb támadásokról is közvetlenül tájékoztatták őket, abban a reményben, hogy Magyarország valamilyen módon segítséget tud nyújtani.
Több mint 2,5 millió embernek nyújtottak segítséget
Azbej Tristan felidézte, hogy az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárság 2016-os létrehozásától az idei tavaszi megszüntetéséig a Hungary Helps programmal együtt összesen 54 országban nyújtott segítséget.
A közvetlen humanitárius kedvezményezettek száma meghaladta a 2,5 millió főt. A program humanitárius, újjáépítési, válságövezeti, gazdaságfejlesztési és oktatási programokkal segítette a rászoruló közösségeket.
A korábbi államtitkár kiemelte, hogy a támogatásnak nemcsak az anyagi segítség volt a jelentősége, hanem az is, hogy az érintett közösségek érezték: Magyarország nem hagyta őket magukra.
Aleppói lelkész: Szíriában szeretnének maradni
A sajtóreggeli egyik vendége Harout Selimian, a szíriai Aleppó örmény nyelvű protestáns közösségének vezető lelkésze volt. A lelkész szerint a háború szétszakította a keresztény családokat és közösségeket, templomok és iskolák pusztultak el, sokan pedig elhagyták az országot.
Selimian szerint azok, akik maradtak, azért teszik ezt, mert Szíriát tekintik otthonuknak.
„Nem akarunk mást, csak maradni és megmaradni a történelemben.”
A lelkész szerint a Hungary Helps fontos segítséget nyújtott a templomok és iskolák újjáépítésében, a tanárok fizetésének támogatásában, valamint az egészségügyi ellátás biztosításában.
Azt kérte az új magyar kormánytól, hogy gondolja újra a program jelentőségét. Szerinte a keresztény intézmények támogatása az egész társadalom számára segítséget jelenthet, hiszen az egyházi iskolákban, klinikákon és humanitárius programokban keresztények és muszlimok egyaránt részt vesznek.
Magyarország kimondta: Nigériában keresztényüldözés zajlik
A Magyarországon élő Dr. Esiobu Anayo Augustus (Ágoston atya) részletesen beszélt a nigériai keresztények helyzetéről. Mint elmondta, Nigériában a keresztények és a muszlimok nagy közösségei élnek egymás mellett, ám az elmúlt évtizedekben a vallási szélsőségesség egyre súlyosabb problémává vált. A Boko Haram megjelenésével a keresztény közösségek különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek.
A szélsőségesek templomokat, imaházakat, iskolákat és egészségügyi intézményeket támadtak meg, emellett keresztényeket, köztük nőket és gyermekeket is elraboltak. A támadások mind a mai napig nem szűntek meg, és a helyzet egyes területeken már meghaladja a helyi kormányzat és a keresztény közösségek erejét is.
Éppen ezért különösen fontos, hogy a világ végre nevén nevezze a történteket.
A nigériából származó pap hangsúlyozta, hogy korábban hiába vártak segítséget a nagyhatalmaktól és nemzetközi szervezetektől, Magyarország volt az első, amely határozottan kimondta: a Nigériában élő keresztények üldözés áldozatai, és segítségre van szükségük.
Esiobu felidézte azt is, hogy Azbej Tristán személyesen is felkereste a támadások által sújtott területeket, és az érintett egyházaktól és közösségektől azt kérdezte, mire van szükségük. A nigériai pap szerint már önmagában annak is komoly jelentősége volt, hogy valaki odament hozzájuk, és kimondta: ez keresztényüldözés.
A nigériai keresztények üldözésének ügye időközben nemzetközi szinten is egyre nagyobb figyelmet kapott. Ágoston atya felidézte, hogy a kérdés az amerikai szenátusban is napirendre került, majd Donald Trump is kiállt az üldözött nigériai keresztények mellett.
A határozott fellépésnek közvetlen hatása is lehet a helyben élő keresztények biztonságára. Példaként a 2025-ös karácsonyt említette, amikor az amerikai hadsereg tevékenységeinek köszönhetően, a keresztények nyugodtabban ünnepelhettek, miközben korábban a karácsonyok rendre félelemmel teltek: attól tartottak, melyik templomot támadják meg, hol szakítják félbe a szentmisét, vagy melyik közösséget éri újabb támadás.
Esiobu szerint mindez azt is megmutatja, hogy a nemzetközi közösség határozott fellépése fontos üzenet az üldözők számára. Ha ugyanis a szélsőségesek azt látják, hogy senki nem figyel az üldözött közösségekre, az további támadásokra ösztönözheti őket. A pap ezért azt hangsúlyozta: nem elég beszélni a keresztényüldözésről, konkrét és tevékeny segítségre is szükség van.
Ebben Magyarországnak már bizonyítottan fontos szerepe van – emelte ki Ágoston atya, majd megjegyezte: A Hungary Helps program volt az első olyan kezdeményezések egyike, amely a nigériai keresztények helyzetére konkrét segítséggel reagált, és kimondta, hogy az érintett közösségek üldözés áldozatai. Az atya most azt kéri, Magyarország ne hátráljon ki ebből a szerepből, hanem folytassa azt a munkát, amelyet kilenc évvel ezelőtt elkezdett.
Éppen a bizonytalan helyzet miatt van szükség arra, hogy civil formában tovább folytassák az üldözött keresztények támogatását – hangsúlyozta Azbej Tristan, reagálva a nigériai származású atya szavaira.
Főképen: Esiobu Ágoston nigériai származású katolikus pap, Harout Selimian aleppói református lelkipásztor és Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős korábbi államtitkár az Axioma Központban tartott sajtóbeszélgetésen. Fotó: GK
