Belgiumban okozta a legnagyobb többlethalálozást Európában a június végi hőhullám az EuroMOMO európai halálozás-monitorozó hálózat adatai szerint, amelyeket a Het Nieuwsblad ismertetett.
A belga közegészségügyi intézet, a Sciensano számításai alapján a rendkívüli meleg időszakban több mint kétezerrel többen haltak meg az átlagosnál. A többlethalálozás mértéke elérte a 48 százalékot, ami meghaladta a Franciaországban mért 23, valamint a Hollandiában regisztrált 13 százalékos értéket.
Geert Molenberghs biostatisztikus szerint a hőség hatásai elsősorban a szegényebb térségekben élőket sújtották. Hangsúlyozta, hogy jelentős különbség mutatkozott Belgium északi és déli része, Flandria és Vallónia között, ami szerinte társadalmi-gazdasági tényezőkkel is összefügg.
Mint fogalmazott, egy zöldterülettel körülvett családi házban kevésbé emelkedik a hőmérséklet, mint egy zsúfolt, kis alapterületű lakásban. Hozzátette, hogy a hőség okozta többlethalálozások alakulásában Belgium településszerkezete és beépítési gyakorlata is szerepet játszhat.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy Franciaországon belül jelentős regionális eltérések alakultak ki. Észak-Franciaországban a többlethalálozás Belgiuméhoz hasonló mértékű volt, míg az ország déli, különösen délkeleti részein alig haladta meg a megszokott szintet, mivel ezek a térségek jobban alkalmazkodtak a tartósan magas hőmérséklethez.
A Statbel belga statisztikai hivatal előzetes adatai szerint a júniusi hőhullám idején kiugróan magas volt a halálozások száma. Június 27-én mintegy 650, június 28-án pedig körülbelül 640 halálesetet regisztráltak.
A június 27-i adat – a koronavírus-járvány első hullámát leszámítva – a 21. század második legmagasabb napi halálozási értéke volt Belgiumban.
A statisztikai hivatal ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az összes halálokot tartalmazó előzetes adatok önmagukban még nem bizonyítják a hőhullám és a többlethalálozás közötti közvetlen összefüggést, ennek megállapításához további elemzések szükségesek.