Jelentősen alacsonyabb volt a Duna vízállása Budapesten a forradalom 70. évfordulójának reggelén, mint 1956. október 23-án. Hetven évvel ezelőtt a Molotov téren – a mai Vigadó téren – található vízmérce 220 centimétert mutatott, 2026. október 23-án viszont mindössze 12 centimétert rögzítettek. A folyó vízszintje idén szeptemberben és októberben is rendkívül alacsonyra süllyedt.
Az Országos Vízügyi Igazgatóság 1956-ról kiadott Vízrajzi évkönyve szerint október 23-án 220 centiméteres vízállást mértek Budapesten. Ennél alacsonyabb érték abban az évben mindössze húsz napon fordult elő.
A folyó vízszintje október elején még 236 centiméter volt, majd október 6-ára 209 centiméterre csökkent. A következő napokban ismét emelkedett, október 11-én már 273 centimétert mutatott a vízmérce. Ezután újra apadás következett: október 22-én 212, október 23-án 220, másnap pedig 225 centimétert mértek. Október 28-án a vízállás már csak 199 centiméter volt.
2026 szeptemberében és októberében szintén rendkívül alacsony vízállásokat mértek a Dunán Budapesten. Szeptember 9-én a folyó szintje elérte a Vigadó téri vízmérce rögzített nullpontját, vagyis 0 centimétert mutatott a mérőeszköz.
A vízszint ezt követően valamelyest emelkedett, majd a vizugy.hu adatai szerint október 2-án újabb mélypont következett: a déli órákban több órán keresztül mínusz 2 centimétert jelzett a vízmérce. Október 23-án, a forradalom 70. évfordulójának reggelén 12 centiméteres vízállást mértek.
Az 1956-os Vízrajzi évkönyv szerint az év az átlagosnál 1–1,5 Celsius-fokkal hűvösebb volt. Az enyhe januárt rendkívül hideg február követte, amikor a havi középhőmérséklet mínusz 8 és mínusz 9,5 fok között alakult. Északon 6–8, az ország más részein 8–10 fokkal volt hidegebb a szokásosnál.
A meteorológiai mérések kezdete óta 1956 februárja 1929 után a második leghidegebb február volt Magyarországon. Lenti környékén mínusz 29 fokot is mértek, és az ország nagy részén szinte az egész hónapban fagyott.
Az év csapadékmennyisége összességében az átlag körül alakult. A tél és a tavasz még mérsékelten, illetve átlagosan csapadékos volt, és a csapadékos időjárás júniusban is folytatódott. Júliustól azonban szárazabb hónapok következtek, az ősz elején pedig az ország jelentős részét aszály sújtotta.
1956-ban az év legmagasabb vízállásait a márciusi jeges árvíz idején mérték. Január közepétől február végéig tartós, kemény fagyok uralkodtak, február 17-ére pedig a Dunán mintegy 1600 kilométer hosszan alakult ki álló jégtakaró, amely helyenként az egy méteres vastagságot is elérte.
A Duna felső szakaszain ezt követően erőteljes olvadás indult meg, jelentős csapadékkal kísérve. Ennek hatására mintegy ötméteres árhullám alakult ki. A zajló jég károkozás nélkül haladt át Budapesten, március 6-án azonban Dunaföldvárnál, majd március 8-án Domborinál nagy jégtorlasz keletkezett.
Az időjárás ismét hidegre fordult, a jég újrafagyott és megerősödött, így az érkező árhullám nem tudott akadálytalanul továbbhaladni. Az első töltésszakadás a tassi erőműnél történt, majd a Domboritól délre fekvő szakaszon is átszakadt a gát. Ezt további gátszakadások követték: a jobb parton 33, a bal parton 25 helyen szakadt át a töltés, és összesen 74 ezer hektárt öntött el a víz.
A Duna Budapesten március 9-én és 10-én 763 centiméterrel tetőzött. Ez volt az év legmagasabb vízállása, amelyet a zajló jéggel együtt mértek. Jég nélkül a legmagasabb érték 534 centiméter volt, ezt június 27-én rögzítették.
Az év legkisebb jégmentes vízállásait október végén, a jeges minimumokat pedig január végén és február elején észlelték. Budapesten február 8-án 191 centiméter volt a legkisebb jeges vízállás, míg a jégmentes minimumot október 28-án mérték, 199 centiméterrel.
