A Medián legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága 16 százalékra csökkent a teljes választókorú népesség körében. A Tisza Párt ugyanebben a mérésben 55 százalékon áll. A számok jelentős különbséget mutatnak a két politikai erő között, a Fidesz történetében azonban nem példa nélküli a mostanihoz hasonló támogatottsági mélypont.
A 2010-es, kétharmados győzelem után két évvel ugyanis szintén 16 százalékot mértek a pártnak, két évvel később pedig ismét megnyerte az országgyűlési választást. 2012-ben viszont az MSZP korántsem vezetett akkora különbséggel, mint most a Tisza.
2012-ben is mindössze 16 százalékon állt a Fidesz
A Tárki 2012 májusában végzett közvélemény-kutatása szerint a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes választókorú népesség körében 16 százalékra csökkent. Ez akkor különösen jelentős visszaesésnek számított, hiszen a 2010-es választási győzelem után a kormánypártok korábban jóval nagyobb támogatottsággal rendelkeztek.
Az akkori politikai versenyben több ellenzéki párt is jelen volt. A Tárki adatai szerint az MSZP 15 százalékon, a Jobbik 11 százalékon, az LMP 5 százalékon, a Demokratikus Koalíció pedig 2 százalékon állt. A választópolgárok meglehetősen nagy aránya, 49 százaléka bizonytalan volt, vagy nem árulta el pártpreferenciáját.
Az akkori erőviszonyok tehát egészen más képet mutattak, mint a jelenlegiek. A Fidesz mögött ugyan jelentős szavazótábor maradt, de az ellenzéki oldalon több politikai szereplő osztozott a választók támogatásán.
A Fidesz történetében a 2012-es visszaesés előtt is találunk bőven olyan időszakot, amikor a párt támogatottsága visszaesett. Az 1990-es választáson 8,95, 1994-ben 7,02 százalékot szerzett, majd 1998-ban 29,48 százalékkal választási győzelmet aratott. Négy évvel később, 2002-ben ismét vereséget szenvedett: a Fidesz–MDF közös lista 41,07 százalékot kapott, de az MSZP–SZDSZ-koalíció alakíthatott kormányt. A választási kudarc után a Fidesz 2003-ban fokozatosan visszaerősödött, az év második felében már több közvélemény-kutatás is az MSZP előtt mérte. 2010-ben pedig 52,73 százalékos listás eredménnyel tért vissza a kormányzásba.
2014-ben mégis kétharmados győzelmet aratott a Fidesz
A 2012-es támogatottsági mélypont után a Fidesznek sikerült visszaépítenie, és kiszélesíteni politikai táborát. A 2014. április 6-i országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP közös listája a szavazatok 44,87 százalékát szerezte meg, amivel 133 parlamenti mandátumhoz és ismét kétharmados többséghez jutott.
A két évvel korábbi közvélemény-kutatási eredmények alapján ez jelentős politikai fordulat volt. A 16 százalékos támogatottság után a kormánypártok ismét a választás meghatározó szereplőjévé váltak, és újabb négy évre kaptak kormányzati felhatalmazást.
Most a Tisza Párt áll jóval magasabb támogatottságon
A jelenlegi helyzet több szempontból is eltér a 2012-estől. A Medián 2026. november elején végzett felmérése szerint a teljes választókorú népesség körében a Tisza Párt 55 százalékon, a Fidesz pedig 16 százalékon áll. A két politikai erő között így 39 százalékpontos különbség mutatkozik.
A biztos szavazó, pártot választani tudók körében még nagyobb az eltérés: a Tisza Párt 68, a Fidesz 20 százalékos támogatottsággal rendelkezik a kutatás szerint.
A 2012-es és a mostani helyzet közötti egyik legfontosabb különbség, hogy akkor a Fidesz kormányzó pártként szembesült a népszerűségvesztéssel, most viszont ellenzéki pozícióból kellene újraépítenie politikai táborát. Ráadásul a jelenlegi ellenzéki térfél szerkezete is más: a Tisza Párt egyetlen politikai szereplőként rendelkezik 55 százalékos támogatottsággal a teljes népességben. Ráadásul az Országgyűlésben még helyet kapó Mi Hazánk szintén a nemzeti jobboldal vonalán helyezkedik el, a Fideszből kiábrándult szavazók így részben ennek a pártnak a táborához csatlakoznak.
A korábbi példa biztató lehet, de a helyzet nem azonos
A mostani Medián-felmérés is megmutatja, hogy a Fidesz támogatottságának csökkenése nem kizárólag a Tisza Párt erősödésében jelenik meg. A Mi Hazánk Mozgalom ugyanis szintén növelni tudta támogatottságát: a teljes népesség körében már 9 százalékon áll, ami két százalékpontos emelkedést jelent a szeptemberi adatokhoz képest. A pártot választani tudók és a biztos szavazó pártválasztók között egyaránt 11 százalékos támogatottságot mértek a mozgalomnak.
Figyelemre méltó a pártot választani nem tudók vagy nem akarók arányának alakulása is. A teljes népesség 18 százaléka tartozik ebbe a csoportba, ami három százalékpontos növekedés a szeptemberi méréshez képest. Ez azt jelenti, hogy a Fidesztől elforduló választók egy része nem feltétlenül a Tiszát, vagy a Mi Hazánkot választja, hanem kivár, vagy még nem találta meg a számára megfelelő politikai közösséget.
A parlamenten kívül, a baloldali politikai térfélen a Demokratikus Koalíció is még jelen van, amely az 1,1%-os támogatottsági szintet érte el az országgyűlési választáson. A DK számára elméletileg lehetőséget jelenthet, hogy a Tisza szavazótáborából szerezzen vissza olyan választókat, akik továbbra is a hagyományos baloldali politikai képviseletet keresik. A párt érdemi megerősödésére azonban egyelőre kevés jel utal, és kérdéses, hogy képes lesz-e visszaszerezni korábbi választóinak bizalmát.
2014-re sikerült a Fidesz-KDNP kormánynak visszafordítania a folyamatokat és kormányon maradnia. A történelmi párhuzam ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a korábbi forgatókönyv automatikusan megismétlődhet. A mostani helyzetben a Fidesznek és a KDNP-nek ellenzékből kellene visszaszereznie a választók bizalmát, miközben a Tisza Párt a Medián mérése szerint 55 százalékos támogatottsággal rendelkezik a teljes népesség körében. Ez lényegesen nagyobb különbség, mint amekkora előnnyel az akkori ellenzéki pártok külön-külön rendelkeztek 2012-ben.
Emellett a Fidesz-KDNP pártszövetség jellege is újradefiniálás alatt van, amivel kapcsolatban számos kérdés van napirenden, mind a Fideszen, mind a KDNP-n belül.
A 2012-es példa mindenesetre arra emlékeztethet, hogy egy közvélemény-kutatási mélypont önmagában még nem jelenti egy politikai közösség történetének végét. A Fidesznek egyszer már sikerült jelentős támogatottságvesztés után visszaépítenie a szavazótáborát, kérdés, hogy ellenzékből képes lesz-e hasonló politikai megújulásra.
