Az Európai Unió hivatalosan nem ismeri el a tálib vezetést Afganisztán legitim kormányaként, mégis velük tárgyal az afgán állampolgárok visszaküldéséről. Hölvényi György, a KDNP EP-képviselpője szerint ez jól mutatja az uniós migrációs politika ellentmondásait.
Érdekes, sőt egészen abszurd helyzet állt elő Brüsszelben. Az Európai Unió nem ismeri el a tálib kormányt Afganisztán legitim vezetőjeként. Nem is nagyon tehetné. A tálib rendszer mindent megvet, amire Európában alapvető jogként tekintenek. A nőket és lányokat kizárják az oktatásból és a munkából, a vallási kisebbségek kiszolgáltatott helyzetben vannak, a véleményszabadság, az emberi méltóság és a jogállamiság pedig Afganisztánban nem létezik. Többoldalúszervezetek
Ehhez képest most mégis ott tartunk, hogy az Európai Bizottság tálib képviselőkkel tárgyal afgán állampolgárok visszaküldéséről. A hivatalos magyarázat szerint ez csak „technikai egyeztetés”, nem diplomáciai elismerés.
Csakhogy felmerül a kérdés: ha egy kormány nem elég legitim ahhoz, hogy az EU elismerje, akkor hogyan lehet elég legitim ahhoz, hogy vele tárgyaljanak emberek visszaküldéséről?
Az EU éveken át nem tudott hatékony külső határvédelmet és működő visszatérési rendszert kialakítani. Így ma ott tartunk, hogy Brüsszelnek olyan emberek visszaküldéséről kell tárgyalnia, akiknek nincs joguk Európában tartózkodni — méghozzá egy olyan rezsimmel, amelyet hivatalosan el sem ismer.
Európának természetesen joga és kötelessége megvédeni a határait. Aki nem jogosult itt tartózkodni, annak vissza kell térnie. A bűnelkövetőket és a biztonsági kockázatot jelentő személyeket nem lehet Európában tartani.
A migrációt nem utólag kell kezelni, hanem a határoknál kellett volna megállítani. Ha a nyugati elit 2015-ben hallgatott volna Orbán Viktorra, és valóban lezárta volna Európa külső határait, akkor ma aligha kellene azon gondolkodni, hogyan lehet egy el nem ismert tálib kormánnyal egyeztetni kitoloncolásokról.
Ez az igazi tanulság.
A főkép illusztráció.