A Brac szigetén napokig pusztító tűz ismét ráirányította a figyelmet a horvátországi erdő- és bozóttüzek méretére. 1991 óta összesen 852 732 hektárnyi terület égett le az országban, az idei szezon pedig már most jóval súlyosabb a tavalyinál – írta szerdán a Vecernji List című horvát napilap.
A Lozisca és Milna között pusztító braci tűz több mint ötezer hektárt érintett, vagyis a sziget területének több mint 12 százalékát. A tűzoltóság szerint a tűz által érintett terület kerülete meghaladta az 50 kilométert.
Bracon 2011-ben is hasonló méretű tűz pusztított, akkor mintegy 5600 hektár égett le.
Horvátországban 1991 óta összesen 852 732 hektárnyi leégett területet tartanak nyilván. Ez mintegy 8530 négyzetkilométer, ami összehasonlításképpen Dalmácia területének több mint 71 százalékának felel meg.
A legsúlyosabb év 2017 volt, amikor mintegy 102 ezer hektár égett le. Ezt 2012 követte több mint 80 ezer hektárral, majd 2000 mintegy 68 ezer, 2022 több mint 62 ezer, 2011 pedig mintegy 50 ezer hektárral.
Az idei év is kiugrónak számít. Augusztus 10-ig csaknem 3900 vegetációtüzet regisztráltak Horvátországban, amelyek összesen 9646 hektárt érintettek. Ez mintegy 75 százalékkal több, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban.
Azóta több nagy tűz is pusztított, egyebek mellett a Dinara térségében, Omisnál, a Peljesac-félszigeten, Dugi Otokon és Bracon.
A nagy tüzek nemcsak közvetlen károkat okoznak. Az erdők és más növényzet pusztulása növeli a talajerózió veszélyét, csökkenti a biológiai sokféleséget, és hosszabb távon a helyi gazdaságot, különösen a turizmust is érintheti.
Az ismétlődő tüzek megnehezíthetik az erdők természetes megújulását, és elősegíthetik a könnyen égő bozótos terjedését.
A horvátországi helyzet illeszkedik az európai trendhez. Az Európai Unióban szeptember 13-ig több mint 659 ezer hektár égett le, csaknem kétszer annyi, mint amennyi az elmúlt húsz évben átlagosan az év első nyolc és fél hónapjában.
Az Európai Bizottság szakértői szerint a tűzveszély már nem kizárólag a mediterrán térség problémája. A hosszabb aszályos időszakok és a növényzet kiszáradása Közép- és Észak-Európában is növeli a nagy tüzek kockázatát.