Visszaesett a Magyar Szövetség a 2026. október 24-én tartott szlovákiai megyei és önkormányzati választásokon. A párt a négy évvel korábbi 54 helyett ezúttal 37 képviselőt juttatott be a megyei közgyűlésekbe, miközben a polgármesteri tisztségeinek száma is csökkent. Gubík László pártelnök a választásokat követően úgy értékelte: a szervezet teljesítette minimális célját, de a következő időszakban fontos feladat lesz az eredmények elemzése és a választók mozgósítása.
17 megyei mandátumot veszített a Magyar Szövetség
A Magyar Szövetség a 2022-es választáson 54 képviselői helyet szerzett a megyei közgyűlésekben, most azonban csak 37 mandátumot tudott elnyerni. A párt mind a négy, jelentős magyar lakossággal rendelkező megyében kevesebb képviselői helyhez jutott, mint négy évvel korábban – számolt be róla a Felvidék.ma.
Kassa megyében a korábbi 12 helyett öt, Nyitra megyében 18 helyett 13, Nagyszombat megyében 14 helyett 12, Besztercebánya megyében pedig kilenc helyett hét képviselője lesz a pártnak. Pozsony megyében ezúttal nem szerzett mandátumot.
Gubík László a választási eredményeket értékelve elismerte, hogy a tényleges mandátumszám nagyobb elégedettségre adott volna okot. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Magyar Szövetség továbbra is a szlovákiai politikai mezőny élvonalába tartozik.
A polgármesteri tisztségek száma is csökkent
A helyhatósági választásokon szintén kevesebb polgármesteri tisztséget szerzett a párt. Az önállóan megválasztott polgármestereinek száma 222-ről 159-re csökkent, a koalíciós jelöltekkel együtt pedig 263 helyett 208 településvezetője lett.
Gubík szerint a változás egyik oka, hogy ezúttal kevesebb jelöltet indítottak. Úgy véli, a jelöltek sikerességi aránya nagyjából megfelelhet a négy évvel ezelőttinek, ennek pontos megállapításához azonban még részletesen elemezni kell az eredményeket.
A koalíciók és a független jelöltek erősödtek
A pártelnök szerint a megyei mandátumvesztés elsősorban nem más önálló pártok előretörésével magyarázható, hanem a választási koalíciók és a független jelöltek megerősödésével. A Magyar Szövetség több helyen nem csatlakozott politikai tömörülésekhez, mert parlamenten kívüli pártként fontosnak tartotta saját arculatának megőrzését.
Gubík úgy látja, a négy évvel ezelőtti eredmény történelmi siker volt, amelyhez több kedvező körülmény együttesen járult hozzá. Ezúttal egyes járásokban a szlovák pártok jobban összezártak, más településeken pedig a korábbinál többen vettek részt a választáson.
Gubík László továbbra is támogatja a fiatalítást
A választási eredmények egyik tanulságaként a pártelnök a fiatal jelöltek helyzetét is kiemelte. Szerinte a helyi választásokon továbbra is komoly előnyt jelent a hosszú politikai pálya és az ismertség, ezért az új szereplőknek nehéz versenyezniük a régóta jelen lévő politikusokkal.
Gubík László ennek ellenére továbbra is fontosnak tartja a generációváltást. Pozitívumként említette az új megyei képviselők, köztük Antal Nyustin Ágnes és a Rozsnyói járásban mandátumot szerző Varga Tibor eredményét.
A választók mozgósítása lesz a következő feladat
A pártelnök különösen alacsonynak tartja a részvételt Komáromban és Dunaszerdahelyen, ahol a választásra jogosultaknak csak mintegy 29, illetve 35 százaléka szavazott.
Gubík szerint a Csallóköz mozgósítása kulcsfontosságú lesz a következő parlamenti választás előtt. Ha a magyarok által lakott térségekben nem sikerül növelni a részvételt, a Magyar Szövetség nehéz helyzetbe kerülhet.
A pártelnök úgy véli, először ki kell értékelni a mostani választás eredményeit, majd meg kell erősíteni a szervezetet és újra meg kell szólítani a választókat. A 2027-es parlamenti választással kapcsolatban azt is elismerte, hogy az önálló bejutás rendkívül nehéz feladat lehet, ezért a lehetséges politikai együttműködéseket is mérlegelniük kell.
