Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, ugyanakkor nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt.” Az államfő szerint az elfogadott módosítás súlyos törést jelent a magyar alkotmányos rendben.
Nyilatkozatát azzal kezdte, hogy „a magyar csodálatos nép, Európa erős és nagyszerű nemzete”, amely történelme során mindig biztos pilléreire támaszkodhatott, ezek közül pedig kiemelte az ezeréves magyar jogfejlődést.
A jog uralma az önkény felett
Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy egész pályafutását a jog tisztelete határozta meg, ügyvédként, alkotmánybíróként, az Alkotmánybíróság elnökeként és köztársasági elnökként egyaránt.
Mint fogalmazott: „Számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.”
Hozzátette, hogy a jogállamiság mindenekelőtt „a jog uralmát az önkény felett, a normák uralmát az egyedi közhatalmi döntések felett” jelenti.
Súlyos kritikát fogalmazott meg az alkotmánymódosítással kapcsolatban
Az Országgyűlés által elfogadott Alaptörvény-módosítás egyetlen mondattal megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását.
Sulyok Tamás úgy fogalmazott, hogy ez
„a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példái közé”
tartozik, és kijelentette, hogy az Alaptörvény 17. módosítása „töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában.”
Hozzátette: a közjogi méltóságok elmozdítása, valamint a választójog korlátozása szerinte olyan negatív precedenst teremt, amely sérti a demokrácia, a jogállamiság és a hatalmi ágak megosztásának alkotmányos értékeit.
„Alkotmányos eszközzel nincs módomban élni”
Sulyok Tamás részletesen kitért arra is, hogy a köztársasági elnök az Alaptörvény alapján nem kérheti az Alkotmánybíróság tartalmi vizsgálatát alkotmánymódosítás esetén.
Mint írta: „Az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz.”
Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szabályozás mellett „alkotmányos eszközzel nincs módomban élni” a módosítással szemben.
Aláírta a módosítást
A köztársasági elnök közölte, hogy jogi kötelezettségének eleget téve aláírta az Alaptörvény 17. módosítását.
„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – a jogi lehetőségeim és lelkiismeretem meggyőződése szerint, alapos mérlegelés után – eleget teszek.”
Ugyanakkor hozzátette, hogy álláspontja szerint döntése egyben bizonyítéka annak is, hogy
„a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot, a demokráciát, a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták.”
Szerinte ezért „a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli.”
Megszűnt az 1956 örökségéből létrejött demokratikus jogállam
Nyilatkozatának egyik legerősebb megállapításában a köztársasági elnök azt írta, hogy az Alaptörvény 17. módosításának elfogadásával történelmi jelentőségű változás következett be.
„Az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt.”
Megszűnt a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is, mivel Magyarország következő államfője „egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni” – hangsúlyozta Sulyok Tamás.
Úgy fogalmazott, hogy a köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik, és „megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni.”
Üzenet a magyaroknak
Nyilatkozata végén Sulyok Tamás a nemzeti egység megőrzésének fontosságát hangsúlyozta.
Úgy fogalmazott: „Magyar a magyarnak ellensége nem lehet.”
Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország jövője, a családok békéje, a közösségek sikere és az ország stabilitása közös felelősség.
Nyilatkozatát a következő felhívással zárta:
„Becsüljük meg mindazt, ami összetart bennünket! Szeressük Magyarországot!”
