Ulf Kristersson svéd miniszterelnök „nagyon rossz ötletnek” nevezte a spanyol kormány illegális bevándorlókra vonatkozó amnesztiáját, és arra figyelmeztetett, hogy az intézkedés a 2015-ös migrációs válsághoz hasonló helyzetet idézhet elő Európában.
A középjobboldali politikus a Financial Timesnak adott, augusztus 11-én megjelent interjúban beszélt arról, hogy a több mint egymillió illegális bevándorlót érintő spanyol amnesztia komoly visszhangot váltott ki az Európai Unió vezetőinek legutóbbi csúcstalálkozóján.
Madrid több százezer bevándorló helyzetét rendezné
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök kormánya április 14-én királyi rendeletet fogadott el, amely elindította az országban illegálisan élők jogi státuszának rendezését.
A javaslatot január 27-én terjesztették elő. Az eredeti elképzelés szerint mintegy 500 ezer, Spanyolországban már élő és dolgozó illegális bevándorló gyorsított eljárásban kaphatott volna jogi státuszt. A spanyol kormány adatai szerint csaknem 1,2 millió kérelmet nyújtottak be a legalizálásra.
Az intézkedés már korábban is vitát váltott ki, a július végén történt ceutai migrációs hullám pedig tovább erősítette az aggodalmakat.
Kristersson szerint a schengeni övezet is veszélybe kerülhet
A svéd kormányfő szerint a madridi intézkedés tovagyűrűző hatása komoly veszélyt jelenthet az Európai Unió szabad mozgást biztosító övezetére, a schengeni térségre.
Kristersson elmondta, hogy Pedro Sáncheznek személyesen is jelezte: nem ért egyet az amnesztiával. Szerinte az intézkedés lehetőséget teremthet arra, hogy az érintettek európai területen belül mozogjanak, ami Svédország szempontjából különösen problémás lehet.
A svéd miniszterelnök szerint a tapasztalatok alapján sok Európába érkező bevándorló észak felé igyekszik, és szerinte pontosan ez történt 2015-ben is.
„Nagyon-nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy ne tegyünk olyat, ami akár csak megközelítheti azt, ami 2015-ben történt” – fogalmazott Kristersson.
2015-ben 1,3 millió ember érkezett Európába
2015-ben mintegy 1,3 millió ember, többségükben a szíriai és iraki háborúk elől menekülők kértek menedéket Európában. Az uniós menekültügyi rendszer összeomlott, Görögországban és Olaszországban túlterheltté váltak a befogadóközpontok, az északabbra fekvő országok pedig akadályokat emeltek az illegális bevándorlók feltartóztatására.
Több tízezer ember érkezett Ceutába
A Ceutába irányuló példátlan migrációs hullám július 30-án kezdődött. A becslések szerint 50-60 ezer ember érkezett Marokkó felől szárazföldön és tengeren a spanyol exklávéba.
Sokan egy határvédelmi hullámtörő körül úszva próbáltak bejutni, miután a közösségi médiában olyan bejegyzések terjedtek, amelyek szerint Spanyolország megnyitotta határát.
A spanyol és marokkói hatóságok adatai szerint a határ mindkét oldalán több mint 80 ember halt meg. Egyesek a Ceutába tartó úszás közben fulladtak meg, mások pedig a hullámtörő és a határkerítés megmászására tett kaotikus kísérletek során haltak meg.
Több ország szigorított
Az esemény után több európai vezető is élesen bírálta a Sánchez-kormányt. Olaszország ideiglenesen felfüggesztette a Spanyolországgal kötött schengeni megállapodását.
Az Olaszország és Spanyolország közötti határellenőrzés nélküli utazás egy hónapos felfüggesztését július 31-én Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, valamint Antonio Tajani és Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes jelentette be, biztonsági okokra hivatkozva.
Franciaország, amely szárazföldi határral rendelkezik Spanyolországgal, szintén bejelentette a határellenőrzések szigorítását.
Olaszország lépését több uniós tagállam, köztük Finnország, Dánia és Csehország is támogatta. Mindhárom ország kormánya szerint Brüsszelnek fontolóra kellene vennie Spanyolország kizárását a schengeni térségből.
Augusztus 4-én az uniós belügyminiszterek a ceutai migrációs hullám nyomán erősebb határvédelmet, gyorsabb visszaküldéseket és az embercsempész-hálózatok felszámolására irányuló erőfeszítések fokozását sürgették.
Kristersson szeptemberben választáson indul
Ulf Kristersson szeptember 13-án választáson indul. A svéd kormányfő 2022 óta vezeti az országot a Mérsékelt Párt, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok koalíciójának élén, és a Svéd Demokraták támogatásával.
A Novus közvélemény-kutató július 6. és 9. között, 5726 választásra jogosult megkérdezésével készült felmérése szerint a Szociáldemokraták 32 százalékon, a Svéd Demokraták 20 százalékon, míg a Mérsékeltek 17 százalékon álltak.
Svédország is szigorított a bevándorlási szabályokon
Svédország az év elején szigorította korábban liberális bevándorlási és állampolgársági politikáját, miután az elmúlt két évtizedben nagy számú bevándorlót fogadott be.
Stockholm novemberben vizsgálatot indított az országban kialakult „párhuzamos társadalmi struktúrák” feltárására. Simona Mohamsson svéd oktatási és integrációs miniszter akkor arról beszélt, hogy a klánokból és családi hálózatokból álló struktúrák aláássák a jogállamiságot, veszélyeztetik a demokráciát és akadályozzák az integrációt.
A vizsgálat jelentését augusztus 20-án kell bemutatni.
Júniusban a svéd parlament olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy a hatóságok visszavonják a bevándorlók tartózkodási engedélyét „nem megfelelő magatartás” miatt. Az engedély visszavonásának alapja lehet például a ki nem fizetett tartozás, a be nem jelentett munka vagy a koldulás szervezése akkor is, ha a magatartás nem éri el a büntetőjogi felelősségre vonás szintjét.