A külhoni magyar közösségek támogatása nem lehet pártpolitikai vita tárgya – erről beszélt Semjén Zsolt korábbi miniszterelnök-helyettes a Tusványoson rendezett „Merre vigyük végzetünk? – Nemzetpolitikai kerekasztal” című beszélgetésen. A KDNP elnöke szerint az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményei olyan alapokat teremtettek, amelyek kormányváltásoktól függetlenül is megmaradnak.
„Visszacsinálhatatlan” eredményekről beszélt Semjén Zsolt
Beszéde elején egy személyes emléket idézett fel:
„Kató Béla püspök úrtól hallottam azt, hogy úgy éljük itt túl a világ változásait, hogy ha van tíz jó évünk, abból ki lehet bírni tíz rosszat.”
Hozzátette: egész nemzetpolitikai munkáját erre az elvre építette.
„Az egész általam irányított nemzetpolitikát a kezdetektől arra építettem, hogy visszacsinálhatatlan legyen.”
Tízezer beruházás, százezrekhez eljutó programok
Az elmúlt tizenhat év eredményei kézzelfoghatóak, és nem lehet őket eltüntetni – hangsúlyozta a korábbi miniszterelnök-helyettes.
„Az a tízezer nagy beruházás, amit az elmúlt 16 évben itt csináltunk, az itt maradt, azokat az épületeket senki nem fogja tudni elvinni.”
Felsorolása szerint a magyar kormány támogatásaival:
- több mint 10 ezer nagyberuházás valósult meg,
- 6500 intézmény és szervezet működését segítették,
- 700 óvodát felújítottak,
- 150 új óvodát építettek,
- 3800 templom újult meg,
- 200 új templom épült a Kárpát-medencében.
Semjén Zsolt megjegyezte, ezek nem pusztán épületek, hanem a magyar identitás megőrzésének eszközei.
230 ezer magyar diák, 600 ezer Határtalanul-résztvevő
A KDNP elnöke kiemelte, hogy ma mintegy 230 ezer gyermek tanul magyar iskolában a külhoni területeken, akik évente oktatási-nevelési támogatásban részesülnek.
„Azoknak a magyarságát, a magyar tudását, a magyar intézményrendszerhez való kötődését senki nem tudja elvenni.”
Beszélt a Határtalanul programról is, amelynek keretében mintegy 600 ezer magyarországi diák jutott el külhoni magyar közösségekhez.
„Ki tudja visszacsinálni azt a millió személyes kapcsolatot, barátságot, szerelmet, családok közötti kapcsolatot, amit 600 ezer gyerek külhoni tanulmányútja jelentett?”
Az állampolgárságot nevezte személyes életművének
Semjén Zsolt beszéde egyik legfontosabb részében az egyszerűsített honosításról beszélt, amelyet saját politikai pályája legjelentősebb eredményének nevezett.
„Nekem személyes életművem a külhoni magyarság állampolgárságának a megadása.”
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években több mint 1,2 millió külhoni magyar szerzett magyar állampolgárságot.
„Nincs az a hatalom, ami ezt elvegye.”
Úgy fogalmazott: aki egyszer magyar állampolgár lett, az később is az marad.
„Aki egyszer magyar állampolgár lett, az magyar állampolgár marad. A gyereke, az ükunokája is magyar állampolgár lesz.”
A Sapientia támogatását nem tartja pártpolitikai kérdésnek
A KDNP elnöke külön kitért a külhoni felsőoktatási intézmények finanszírozására, ezen belül a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem helyzetére.
Véleménye szerint a magyar államnak hosszú távon is biztosítania kell az intézmény működéséhez szükséges forrásokat.
„A Sapientia támogatása nem egy pártpolitikai kérdés.”
Úgy vélte, ha a magyar finanszírozás visszaszorulna, az hosszú távon külső befolyást eredményezhetne az intézmény működésében.
Konszenzust sürgetett a külhoni magyarság ügyében
Semjén Zsolt beszéde végén hangsúlyozta: a határon túli magyar közösségek támogatásának túl kell mutatnia a napi pártpolitikán.
„Biztos vagyok abban, hogy kell találni egy józan együttműködést a mindenkori kormányok között a külhoni magyar intézmények támogatására, az elért eredmények fenntartására, mert ez nem pártpolitikai kérdés.”
Zárásként azt mondta: meggyőződése szerint a külhoni magyar közösségek a történelem során már számos nehézséget túléltek, és a jövőben is megőrzik identitásukat.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott, hogy meggyőződése szerint a magyarság fennmaradása azon múlik, hogy a magyar közösségek élni és megmaradni akarnak, és a nemzetpolitika feladata ennek támogatása.