Műemlékké nyilvánítanák Szlovéniában a Josip Broz Tito egykori jugoszláv elnök nevét formázó, kövekből kirakott óriási feliratokat a Sabotin-hegyen és Dekani település közelében – számolt be róla a szlovén közszolgálati televízió (RTV SLO).
A Nova Gorica-i önkormányzat egy helyi civil kezdeményezés javaslatát továbbította a szlovén kulturális örökségvédelmi intézetnek. Azt kérik, hogy a Sabotin-hegyen található, Tito nevét formázó kőkompozíciót nyilvánítsák helyi jelentőségű műemlékké. A feliratot 1953-ban alakították ki.
A Sabotin-hegyen található felirat már jelenleg is az első világháborúhoz kapcsolódó, nyilvántartott kulturális örökségi területen fekszik, ezért a környékre örökségvédelmi előírások vonatkoznak.
A szlovén televízió beszámolója szerint az osimói határrendezést követően a Tito-felirat az olasz oldalon maradt, majd 1978-ban fiatalok és katonák áthelyezték a szlovén oldalra.
Aleksander Skrlj, A mi Titónk (Nas Tito) civil kezdeményezés képviselője szerint Josip Broz Titónak jelentős szerepe volt abban, hogy Nova Gorica és a Tengermellék Szlovéniához került. Ezért a helyiek meg akarják őrizni az emléket.
Hasonló kezdeményezés indult a Koper közelében fekvő Dekaniban is, ahol a település feletti hegyoldalon szintén hatalmas Tito-felirat látható.
Az 1960-as években létrehozott kompozíció nagyobb a Sabotin-hegyen találhatónál. Kialakításában helyiek, önkéntesek és általános iskolások is részt vettek.
Denis Opatic, a dekani veteránszervezet képviselője szerint a felirat megőrzésével arra is emlékeztetni kívánják az embereket, hogy Tito szerepet játszott abban, hogy a térség felszabadult a fasizmus és a nácizmus alól.
A szlovén kulturális örökségvédelmi intézet közölte: míg a Sabotin-hegyi felirat már védett örökségi területen fekszik, a dekani kompozíció nem szerepel a kulturális örökségi nyilvántartásban.
Ezért annak esetleges védetté nyilvánításához előbb szakértői értékelésre van szükség. A felirat első két betűje egy régészeti lelőhely területén található.
Josip Broz Tito a második világháború utáni szocialista Jugoszlávia vezetője, 1953-tól elnöke, 1974-től pedig élethossziglani elnöke volt.
Évtizedeken át meghatározó szerepet játszott a soknemzetiségű délszláv állam egyben tartásában. Az 1980-ban bekövetkezett halálát követő évtizedben Jugoszláviában egyre súlyosabb gazdasági, politikai és nemzetiségi válság alakult ki, amelyet az 1990-es évek elején az ország felbomlása és háborúk követtek.
Tito személyének kultusza mindmáig jelen van az egykori Jugoszlávia több utódállamában.