A szabadság érzet csalóka dolog nálunk, és teljesen független a valódi szabadságtól, a tényektől. Ez derült ki az augusztus 20-i ünnep kapcsán a megkérdezett Tisza-szavazók nyilatkozataiból.
Szerző: Pók Katalin
A Szent István-i államalapítás ünnepén szokatlan miniszterelnöki aktivitásnak voltunk tanúi, amiről képek sokasága tudósított. Valójában Magyar Péter ünnepe volt, a miniszterelnököt ábrázoló magyar zászlókkal, általa vezényelt techno bulival, a mindenhol felbukkanó Ludas Matyival, az igazságosztóval.
16 év aranykor után – a nagyszabású építkezések, a templomfelújítások, rezsicsökkentések, családtámogatások, keresztény kultúra védelme, a nemzet szuverenitása, a gyermekvédelmi törvények, a családvédelem után – ma a lassú leépülés figyelhető meg. A Tisza-kormány győzelmével megindult az önkényuralmi rendszer kiépítése, az erkölcsi és az életszínvonalbeli romlás, amit lehet már ősszel érezni fogunk.
Orbán Viktor Tusványoson világos, egyértelmű beszédet tartott. Önkényuralmi rendszert alakított ki a Tisza-kormány, egy európai banánköztársaságot teremtett. Ezt azonban nem szabad hagynunk! Nemrég járt az USA-ban, ahol biztosították arról, hogy ismerik ezeket a rendszereket, Dél-Amerikában léteznek ilyenek, Venezuela is klasszikus példája ennek. Az ellenfél megsemmisítése, politikai önkény, gazdasági elnyomás, talán még Lengyelországban található ennek néhány eleme.
Osztie Zoltán atya, aki a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) vezetője volt 20 évig, a budapesti Belvárosi templom plébánosa, a Stop Önkény tüntetésén szólalt fel, támadásoknak van kitéve. A média minden szegletében az ő nevével találkozunk, mert a kormánypárt lakájmédiájának nem tetszett a felszólalása, sőt még az Egyház is elhatárolódott tőle. Azóta csak tovább bonyolódott az ügy a Népszava interjúval, ahol Magyar Pétert a sátán eszközének mondta. Igaza van-e Osztie Zoltán atyának?
A Hübrisz a görög hitregékben az elbizakodottság fogalmának megszemélyesítése. A hübrisz ógörög szó mértéktelen gőgöt, elbizakodottságot és önteltséget jelent. A fogalom azt a bűnt jelenti, amikor az ember megfeledkezik korlátairól, felsőbbrendűnek hiszi magát, és ezzel kiváltja az isteni igazságszolgáltatást, amely végül bukásához vezet – írja az értelmező kisokos. Az ókori görög mitológiából származó szó továbbá olyan túlkapást, vagy erőszakos cselekedetet jelent, amellyel saját felsőbbrendűségének bizonyítására, megaláz másokat.
