A Facebook megelőzte az internetes hírportálokat és a televíziót is a politikai tájékozódásban Magyarországon. A Nézőpont Intézet 2026 novemberében készített kutatása szerint a megkérdezettek 72 százaléka szerzett politikai információkat a közösségi oldalról az elmúlt két hétben. A felmérésből az is kiderült, hogy a Tisza és a Fidesz szavazótábora egyaránt jelentős arányban használja a Facebookot, miközben a hagyományos médiumok esetében már nagyobbak a különbségek.
A Facebook megelőzte a hírportálokat és a televíziót
A Nézőpont Intézet kilenc különböző hírforrást vizsgált, arra keresve a választ, hogy az elmúlt két hétben honnan tájékozódtak a magyarok politikai hírekről. Az eredmények alapján a Facebook bizonyult a leggyakrabban használt hírforrásnak.
A megkérdezettek 72 százaléka mondta azt, hogy a közösségi oldalról is szerzett politikai információkat. Az internetes hírportálokat 62 százalék, a televíziós műsorokat pedig 59 százalék használta erre a célra.

A Facebookon belül a hírportálok saját oldalai bizonyultak a legnépszerűbbnek: a válaszadók 55 százaléka innen is tájékozódott. A politikai témájú kommenteket 49 százalék, a politikusok Facebook-oldalait pedig 46 százalék említette.
A televíziós hírfogyasztásnál az ATV és a HírTV műsorait 43 százalék, az RTL és a TV2 tartalmait 46 százalék jelölte meg politikai információforrásként.
A Tisza szavazói inkább hírportálokat olvasnak, a fideszesek televíziót néznek
A pártpreferencia szerinti adatok alapján a televízió elsősorban a Fidesz szavazótáborának fontos tájékozódási forrása. A kormánypárti szavazók 78 százaléka szerzett politikai információkat televíziós műsorokból az elmúlt két hétben. A Tisza Párt támogatóinál ez az arány 57 százalék, a Mi Hazánk szavazóinál pedig 50 százalék volt.

Az internetes hírportálok olvasásában a Tisza szavazói bizonyultak aktívabbnak. A tiszások 71 százaléka tájékozódott ilyen forrásból, míg a Mi Hazánk táborában 64, a Fidesz szavazói között pedig 55 százalék volt ez az arány.
A Facebook használatában ugyanakkor jóval kisebb különbségek mutatkoztak a politikai táborok között. A Tisza szavazóinak 79, a Mi Hazánk támogatóinak 76, a Fidesz szavazóinak pedig 72 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt két hétben a közösségi oldalról is tájékozódott politikai hírekről.
Az idősebbek is a Facebookról tájékozódnak
A kutatás cáfolja azt az elképzelést is, hogy a Facebook elsősorban a fiatalabb korosztály hírforrása lenne. A 60 év alattiak 77 százaléka jelezte, hogy az elmúlt két hétben a közösségi oldalról is szerzett politikai információkat. A hatvanas éveikben járóknál 67, a 70 év felettieknél pedig 57 százalék volt ez az arány.
A hírportálok használata már nagyobb különbséget mutatott: a 60 év alattiak 67 százaléka, az idősebbeknek viszont csak 51 százaléka tájékozódott ilyen forrásból.
A televízió esetében még látványosabb a generációs eltérés. A 40 év alattiak mindössze 35 százaléka, a 40 és 59 év közöttiek 58 százaléka, a 60 év felettieknek pedig 83 százaléka jutott politikai hírekhez televíziós műsorokból.

A férfiak gyakrabban olvasnak hírportálokat
A hírforrástípusok használatában a nemek között általában nem mutatkozott jelentős különbség. A hírportálok esetében azonban eltérés látható: a férfiak 69, a nők 56 százaléka jelezte, hogy az elmúlt két hétben innen is tájékozódott a közéletről.
Az influenszerek és véleményvezérek esetében szintén a férfiak aránya volt magasabb. A férfiak 38, a nők 27 százaléka kapott tőlük politikai információkat.
A felmérés szerint a magyarok 32 százaléka mindhárom vizsgált hírforrástípust, vagyis a Facebookot, az internetes hírportálokat és a televíziót is használta politikai tájékozódásra. Ebbe a csoportba a 40 év felettiek 35, a 40 év alattiak 23 százaléka tartozott.
A barátok és ismerősök is fontos hírforrások
A hagyományos médiafelületeken túl a személyes kapcsolatoknak is jelentős szerepük van a politikai tájékozódásban. A válaszadók 60 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt két hétben barátoktól vagy ismerősöktől is hallott politikai híreket.
A TikTok-oldalakról 22 százalék szerzett politikai információkat, influenszerektől és véleményvezérektől pedig 33 százalék tájékozódott. A Nézőpont Intézet szerint ezek az elsőre alacsonyabbnak tűnő arányok olyan társadalmi csoportok tájékozódását is jelenthetik, amelyeket a hagyományos média kevésbé ér el.
1000 embert kérdeztek meg a kutatásban
A Nézőpont Intézet kutatása 2026. november 10. és 13. között készült, 1000 fős súlyozott mintán. Az adatfelvétel mobiltelefonos megkérdezéssel történt, a minta súlyozását a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján végezték el.
A kutatásban a válaszadókat arról kérdezték, hogy az elmúlt két hétben a felsorolt források közül melyekből tájékozódtak politikai hírekről. Az intézet a szokásos, előző napra vonatkozó médiafogyasztási kérdezés helyett ezt az időszakot választotta, hogy a rendszeres médiahasználatról kapjon képet.
Az 1000 fős mintanagyság és a 95 százalékos megbízhatósági szint mellett a közölt mintavételi hiba plusz-mínusz 3,16 százalék.

