Egy 1960-ban megjelent tudományos tanulmány szerint 2026. november 13-án elérkezhet a világvége, mert az emberiség létszáma a végtelenhez közelíthet. A népességrobbanás azonban másként alakult, mint ahogyan a kutatók előre várták.
Péntek 13-ra jósolták a világ végét
Egy 1960-ban, a Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az emberiség akár 2026. november 13-án is elérheti a végzetét. A jóslatot Heinz von Foerster, az Illinois-i Egyetem fizikusa fogalmazta meg, aki úgy vélte, hogy a világ népessége exponenciálisan növekedhet a végtelen felé.
A dátum különösen hátborzongató lehetett: 2026. november 13. ugyanis péntekre esik, vagyis éppen péntek 13-ra.
A kutató nem az éhínségben látta a legnagyobb veszélyt, amely az akkori népességrobbanással kapcsolatos félelmek egyik meghatározó eleme volt. Szerinte az emberiség olyan mértékben növekedhet, hogy végül a túlzsúfoltság okozza a pusztulását.
„Ezen a napon az emberi népesség a végtelenhez közelít, ha úgy növekszik, ahogyan az elmúlt két évezredben növekedett” – állt a tanulmányban.
A szerző még ennél is drámaibb következtetésre jutott:
„Dédunokáink nem fognak éhen halni. Halálra préselődnek.”
A népességrobbanástól tartottak a kutatók
Heinz von Foerster jóslata a korabeli demográfiai folyamatok alapján született. A népesség növekedésével kapcsolatos félelmek nyolc évvel később tovább erősödtek, amikor Paul R. Ehrlich biológus megjelentette The Population Bomb című munkáját.
A tanulmány a túlnépesedésről szóló viták egyik meghatározó művévé vált.
Von Foerster kutatócsoportja 24, az elmúlt kétezer évre vonatkozó, a világ népességével foglalkozó becslést elemzett. A vizsgálat alapfeltevése az volt, hogy az emberi innováció és az együttműködés képessége folyamatos népességnövekedést tesz lehetővé.
A kutatók szerint az emberek a számuk növekedésével nem feltétlenül kerülnek olyan helyzetbe, mint a túlzsúfolt edényben élő muslicák, amelyek a versengés és a zsúfoltság következtében elpusztulnak. Az emberiség esetében a közös tudás, az együttműködés és az intelligencia éppen ellenkező hatást válthat ki.
Miért nem következett be a népességrobbanás?
A népesség alakulását végül nem úgy határozta meg a történelem, ahogyan a korabeli kutatók feltételezték.
A népességnövekedést sok demográfiai szakértő szerint elsősorban az orvostudomány, a higiénia és az élelmiszer-termelés fejlődése segítette. Ezek az eredmények lehetővé tették, hogy több gyermek élje túl a születést és a korai életéveket.
A kutatók ugyanakkor nem számoltak megfelelően azzal, hogy a halálozási arányok javulása után a családok kevesebb gyermeket vállalnak.
A fogamzásgátlás elterjedése és az urbanizáció szintén hozzájárult a születésszám csökkenéséhez.
A népességrobbanás így nem folytatódott a korábban elképzelt ütemben. A világ születési aránya ma nagyjából fele annak, amit 1960-ban mértek.
A Columbia Egyetem matematikai biológusa, Joel Cohen szerint Heinz von Foerster és Ehrlich a múlt folyamatait jól értelmezte, de a jövőre vonatkozó előrejelzéseik nem bizonyultak helytállónak.
Ma már a népesség csökkenése jelent nagyobb aggodalmat
A korábbi túlnépesedési félelmek helyét egyre inkább a népesség stagnálásával és csökkenésével kapcsolatos aggodalmak veszik át.
Az ENSZ World Population Prospects előrejelzése szerint a világ népessége 2084-ben érheti el a 10,3 milliárdos csúcsot, ezt követően pedig csökkenés következhet.
A közgazdászok attól tartanak, hogy a népesség stagnálása és fogyása komolyabb problémákat okozhat, mint a korábban várt túlnépesedés.
A lehetséges következmények között gazdasági visszaesést és az egészségügyi rendszerek túlterhelését is említik.
A mesterséges intelligencia miatt is aggódnak a kutatók
Miközben a népességrobbanásra vonatkozó régi jóslatok nem váltak valóra, egy másik technológiai veszély miatt újabb világvége-forgatókönyvek kerültek elő.
Jacob Coxon kutató, aki a múlt hónapban távozott az Anthropic MI-vállalattól, többször figyelmeztetett arra, hogy a gyilkos gépek néhány éven belül akár az emberiség pusztulását is okozhatják, ha a technológiai fejlődés nem lassul.
Coxon a hónap elején, a New York-i városi tanács ülésén is megismételte figyelmeztetését. Szerinte a mesterséges intelligencia rendkívül gyors fejlődése megelőzi a biztonsági intézkedéseket.
„Tapasztalataim szerint a vállalatok rendkívül felelőtlenül járnak el, tekintettel a kockázatokra” – fogalmazott.
A kutató szerint a technológiai cégek a gyors fejlődésre és az utólagos hibajavításra épülő szemléletet követik. Úgy vélte, ez a hozzáállás működhet egy fényképmegosztó alkalmazás esetében, de nem alkalmas a valaha létrehozott legerősebb technológia fejlesztésére.
November 13-án valóban eljöhet a világvége?
Heinz von Foerster 1960-as tanulmányának jóslata a népesség korlátlan növekedésére épült, de a világ népességének alakulása végül más irányt vett.
A kutatók ma már a népesség csökkenésétől, a gazdasági következményektől és a mesterséges intelligencia fejlődésétől tartanak.
A tanulmányban megjelölt november 13-i dátum így a népességrobbanásra vonatkozó korábbi félelmeket idézi fel, miközben a világot érintő aggodalmak azóta jelentősen átalakultak.