Fejes Pétert, a volt Vas megyei főügyészhelyettest jelölte legfőbb ügyésznek Baka András köztársasági elnök hétfőn.
Az államfő szerint a jogász szakmai életútja, vezetői tapasztalata és erkölcsi tartása alkalmassá teszi arra, hogy elősegítse az ügyészség megújítását és a közbizalom helyreállítását. A jelöltről az Országgyűlésnek kell döntenie.
Baka András hangsúlyozta, hogy a legfőbb ügyészi tisztség betöltése nem csupán személyi kérdés. Mint fogalmazott, az Országgyűlés arról is dönt, kire bízza az ügyészség szakmai és erkölcsi megújítását.
Az államfő szerint a jelenlegi helyzet lehetőséget teremt egy új alkotmány megfogalmazására, ám önmagában az alkotmányos szabályozás nem garantálja a jogállam működését. Ehhez arra is szükség van, hogy az intézmények és vezetőik érvényt szerezzenek az alapelveknek.
Baka András kiemelte: a jogállamiság egyik alapintézménye a független ügyészség, amelynek a törvények és a szakmai hivatástudat szerint kell működnie. Szerinte Fejes Péter jelölése az első lépés lehet ezen az úton.
A köztársasági elnök arról beszélt, hogy a legfőbb ügyészi tisztség másfél hónapja, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettesének posztja pedig több mint egy éve betöltetlen. Baka András szerint az ügyészség szakmai és társadalmi megítélése mélypontra jutott, miközben súlyos integritási, szakmai és etikai ügyek kerültek felszínre.
Az államfő úgy fogalmazott, hogy a szervezeten belül bizalmatlanság és bizonytalanság alakult ki, a közbizalom pedig megrendült. Hozzátette: az ügyészség tekintélyének helyreállítása nem pusztán belső szervezeti kérdés, hanem az állam tekintélyét és a törvény előtti egyenlőséget is érinti.
Baka András szerint a bizalom visszaszerzéséhez átlátható döntésekre, azonnali intézkedésekre, hosszú távú építkezésre és az ügyészi kar együttműködésére van szükség. Úgy vélte, a változás irányát és hitelességét a vezető személye is meghatározza.
Az államfő közölte, hogy a jelölést megelőző egyeztetések megerősítették abban: olyan vezetőre van szükség, aki átlátja az ügyészség szakmai és emberi viszonyait, képes szembenézni a szervezet hibáival, és meg tudja őrizni a hivatás értékeit.
Baka András ismertetése szerint Fejes Péternek nincs pártkötődése, és politikai szempontból aggályos ügy érdemi megítélésében sem vett részt. Főügyészi megbízatása Polt Péter korábbi legfőbb ügyész döntésével, bizalomvesztésre hivatkozva szűnt meg. Ügyészi szolgálatát tavaly novemberben, az életkori korlátozás miatt kellett befejeznie.
Az államfő úgy értékelte, hogy Fejes szakmai pályája a törvényekhez és az ügyészi hivatás szabályaihoz való igazodást tükrözi. Szerinte a jelölt ismeri a szervezet erősségeit és hiányosságait, és képes lehet arra, hogy megőrizze az értékeket, miközben következetesen szembenéz a problémákkal.
Fejes Péter a jelölése kapcsán arról beszélt, hogy legfőbb célja az ügyészségen a hagyományos értékrend és az önbecsülés helyreállítása, a társadalmi megbecsülés visszaszerzése, valamint a szakmaiság és a politikamentesség érvényesítése.
A jelölt úgy fogalmazott: amennyiben az Országgyűlés bizalmat szavaz neki, a legnagyobb alázattal látná el a tisztséget. Hozzátette, hogy a nehéz feladattal tisztességét megőrizve próbálna megbirkózni, és mindig magas elvárásokat támasztott önmagával szemben.
Az előző legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint július 22-én nyújtotta be lemondását, megbízatása augusztus 25-én szűnt meg.
Baka András szeptember 21-én Szathmáry Zoltánt, a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyészét jelölte a tisztségre. Az államfő akkor is az ügyészség társadalmi bizalmának megrendüléséről beszélt, és olyan vezető kiválasztásának fontosságát hangsúlyozta, akinek szakmai pályáját nem terheli politikai kötődés, és belülről ismeri a szervezet működését.
Magyar Péter szeptember 22-én bejelentette, hogy a Tisza-frakció nem támogatja Szathmáry jelölését, és arra kérte az államfőt, hogy állítson új jelöltet. Szeptember 28-án az Országgyűlés ismét elutasította Szathmáry Zoltán megválasztását, Baka András pedig még aznap jelezte, hogy új jelöltet javasol.
Sajtóhírek szerint a Tisza-frakció többek között azért utasíthatta el Szathmáry Zoltánt, mert testvére az Alkotmányvédelmi Hivatal osztályvezetőjeként az úgynevezett aranykonvoj-ügyben indult büntetőeljárás egyik gyanúsítottja.
Az Alaptörvény értelmében a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg kilenc évre. A tisztség betöltéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása szükséges.