A Nius német híroldal hosszú elemzésben bírálja Magyar Péter kormányát, azt hangsúlyozva, hogy a miniszterelnök kétharmados parlamenti többségét felhasználva olyan intézményi és alkotmányos változtatásokat hajt végre, amelyek súlyos jogállamisági kérdéseket vetnek fel. A cikk központi állítása, hogy miközben az Európai Bizottság korábban rendszeresen bírálta az Orbán-kormányt a jogállamiság helyzete miatt, a mostani intézkedések kapcsán nem fogalmaz meg hasonló kritikákat.
A kétharmados többségre épülő változásokat bírálja a lap
A Nius megjegyzi, hogy a Tisza Párt a 2026-os választások után megszerzett kétharmados parlamenti többségét arra használja fel, hogy jelentős közjogi változtatásokat hajtson végre. A szerző felidézi, hogy a választási rendszer korábbi módosításai végül Magyar Péter számára tették lehetővé az alkotmányozó többség megszerzését. A cikk úgy fogalmaz, hogy ezt követően olyan intézkedések születtek, amelyeket több alkotmányjogász is vitat.
Sulyok Tamás és az Alkotmánybíróság ügye is szerepel a cikkben
Az írás kitér arra, hogy a parlament visszamenőleges hatállyal korlátozta a miniszterelnöki ciklusok számát, amely törvény „Lex Orbánként” vált ismertté Európában is. Emellett arról is felhívja a figyelmet, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnököt egy alkotmányos felelősségre vonási eljárás kilátásba helyezésével távozásra kényszerítették, valamint beszámol az Alkotmánybíróságot érintő változtatásokról is, amelyek következtében több bíró mandátuma idő előtt megszűnik.
A közmédia átalakítását is bírálja
A Nius cikke szerint a közszolgálati média átszervezése is a vitatott intézkedések közé tartozik. Az írás felidézi, hogy megszűntek az M1 televízió és a Kossuth Rádió hírműsorai, átmeneti vezetést neveztek ki, valamint több vezetőt és újságírót azonnali hatállyal elbocsátottak. A szerző idézi Magyar Péter korábbi kijelentését is, miszerint ezzel „véget ért a propaganda sugárzása” a közmédia felületein, ugyanakkor az átalakítás után sem várható kiegyensúlyozott működés, csak más politikai irányultsággal.
Az ellenzékkel szembeni fellépést is kifogásolja
A német lap foglalkozik a Fidesz szervereinél tartott nyomozással, valamint azzal is, hogy a párt belső kommunikációs rendszerét és adatbázisait lefoglalták a hatóságok. A cikk megemlíti Szatmáry Kristóf nyilatkozatát is, amely szerint értesülései alapján a kormány jó pár fideszes politikus ellen készül eljárást indítani. A szerző kitér Szakács István influenszer előállítására is, amelyet a véleménynyilvánítás szabadságát érintő aggályként értékel.
Brüsszel hallgatását kifogásolják
A cikk egyik fő állítása, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz. Míg korábban az Orbán-kormány intézkedéseit rendszeresen jogállamisági kritikák érték és uniós forrásokat is visszatartottak, addig a Magyar Péter vezette kormány intézkedéseit Brüsszel nem bírálja hasonló módon – hangsúlyozzák a cikkben. A Nius ezt részben azzal magyarázza, hogy Magyar Pétert Ursula von der Leyen és az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber politikai szövetségesének tekinti.
Le Pen és Salvini megszólalását is idézi az írás
A német lap beszámol arról is, hogy Marine Le Pen szerint is Magyarországon a demokratikus alapelvek sérülnek, miközben az Európai Bizottság nem lép fel. Matteo Salvini pedig közösségi oldalán úgy fogalmazott: ami Magyarországon történik, veszélyes precedenst teremthet, és különösen figyelemre méltónak nevezte Brüsszel hallgatását.
Orbán Viktor ellenállást hirdetett
A cikk végén a Nius ismerteti Orbán Viktor álláspontját is. A volt miniszterelnök szerint a Fidesznek a jövőben az „ellenállás politikáját” kell követnie, mert úgy véli, Magyarország szabadsága veszélybe került. Az írás közli, hogy Orbán Viktor új autoriter rendszer kiépítésével vádolja a Tisza Pártot, miközben a Fidesz alkotmánybírósági eljárást kezdeményez Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltása miatt.
Főképen: Magyar Péter, a Tisza-kormány miniszterelnöke a Kossuth téren. Fotó: Facebook/Magyar Péter
