Letartóztatta a bíróság a Volánbusz-ügy két gyanúsítottját. A döntés nem jogerős, mindkét védő fellebbezett.
A Budai Központi Kerületi Bíróság csütörtökön két gyanúsított letartóztatásáról döntött a Volánbusz-ügyben, a Központi Nyomozó Főügyészség indítványa alapján. A két férfi letartóztatását egy hónapra rendelték el.
A 24.hu értesülése szerint a letartóztatottak Jellinek Dániel, az Indotek Group vezérigazgatója, valamint Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója.
A bíróság döntése egyik esetben sem jogerős: mindkét gyanúsított védője fellebbezést nyújtott be. A másodfokú eljárásban a Fővárosi Törvényszék hoz határozatot.
A harmadik gyanúsított letartóztatásáról, amelyet szintén indítványozott az ügyészség, a bíróság a nap folyamán dönt.
Bozó Gergő, a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy a bíróság előtt nem merült fel kétség a megalapozott gyanúval kapcsolatban.
A letartóztatás egyik indoka a szökés vagy elrejtőzés veszélye volt. A szóvivő szerint a gyanúsítottak kedvező egzisztenciális helyzete, a feltételezett bűncselekmények tárgyi súlya és társadalomra való veszélyessége is szerepet játszott a döntésben.
A bíróság azt is figyelembe vette, hogy a gyanúsítottaknak feltételezhetően kiterjedt magyarországi és külföldi kapcsolati hálójuk van, amely lehetőséget teremthetne arra, hogy elérhetetlenné váljanak.
A másik fontos szempont a nyomozás jelenlegi szakasza volt. Az eljárás kezdeti szakaszában a hatóságoknak még teljes körűen fel kell tárniuk a történteket, többek között tanúkihallgatásokkal.
A szóvivő szerint további gyanúsítottak neve is felmerülhet, ezért fontos, hogy a nyomozás külső befolyástól mentesen folytatódjon.
Bozó Gergő közlése szerint az egyik gyanúsított esetében a bíróság a bűnismétlés kockázatát is figyelembe vette. Ennél a személynél a büntetett előélet és egy további büntetőeljárás hatálya alatt állás is szerepet játszott.
A bíróság mindkét esetben vizsgálta az enyhébb kényszerintézkedés lehetőségét is. Bár az ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyelet feltételei fennálltak, a bíróság ezt nem tartotta elegendőnek a kapcsolattartás megakadályozására.
Ezért a bíróság álláspontja szerint az eljárási célok biztosítására kizárólag a letartóztatás volt alkalmas.
A Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön közölte, hogy a Volánbusz-ügyben folyó nyomozásban eddig öt embert hallgattak ki gyanúsítottként. Közülük három személy letartóztatását indítványozták.
A KNYF tájékoztatása szerint a korrupciós bűncselekmények miatt május 15. óta folytatott nyomozás elkülönül a Nemzeti Nyomozó Irodánál zajló eljárástól.
Az NNI a Volán-társaságokhoz kapcsolódó, tíz évvel ezelőtti illegális ügyletek miatt folytat eljárást hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával. Ebben az ügyben nyolc gyanúsított van, köztük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatója.
A Volánbusz-ügyben 2021-ben indult nyomozás hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt. A rendőrség múlt heti közlése szerint 2015 és 2018 között az állami tulajdonú Volán-társaságoknál mintegy 10 milliárd forintos vagyoni hátrány keletkezhetett a használt autóbuszok túlárazott beszerzése miatt.
A gyanú szerint 608 autóbusz beszerzésénél nem a közlekedési központok gazdasági érdekeit vették figyelembe. A kecskeméti székhely megvásárlását szintén túlárazhatták, ami a vállalatnak legalább 550 millió forintos vagyoni hátrányt okozott.
A rendőrség szerint a hűtlen kezelésből származó vagyont pénzmosással szerezték meg. Az adatok alapján az összegből ingatlanprojekteket finanszíroztak, emellett egymilliárd forintot meghaladó készpénzfelvétel és egy nagy értékű autó megvásárlása is történt.
Az érintett ingatlanberuházások a XII. és a IX. kerületben, valamint Balatonvilágoson és Törökbálinton valósultak meg.
A Volán-társaságoknál a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolta. A rendőrség közlése szerint az akkori vezető tudott olyan állami tulajdonú ingatlanokról, amelyek értékesítése jelentős haszonnal kecsegtetett.
A gyanú szerint a túlárazott buszbeszerzésekből és a kecskeméti székhely megvásárlásából származó vagyont cégvezetők köztes vállalkozásokon keresztül, színlelt kölcsönszerződésekkel juttatták tovább az érdekeltségükbe tartozó cégekhez.
A rendőrségi közlés szerint ezek a vállalkozások később ingatlanprojektekbe fektették a pénzt.