Több mint 100 millió gyermek nem jár iskolába a szubszaharai Afrikában, miközben a kontinens évente mintegy 400 milliárd dolláros gazdasági veszteséget szenved el a megfelelő oktatáshoz és szakképzéshez való hozzáférés hiánya miatt. Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője szerint az oktatás fejlesztése nem pusztán támogatási kérdés, hanem befektetés Afrika és Európa jövőjébe, valamint biztonságába.
Az Európai Parlament 2026. november 10-én Hölvényi György vezetésével nyilvános meghallgatást szervezett az afrikai oktatás finanszírozásáról és jövőjéről. A képviselő az EP Fejlesztési Bizottságának oktatásügyi állandó jelentéstevőjeként hívta fel a figyelmet a kontinens oktatási kihívásaira.
Több mint 100 millió gyermek marad ki az oktatásból
A szubszaharai Afrika az egyetlen olyan régió a világon, ahol a nemzetközi támogatások ellenére továbbra is növekszik az oktatásból kimaradó gyermekek száma. Bár az Európai Unió a jelenlegi többéves pénzügyi keretben több mint 7 milliárd eurót fordít partnerországai oktatásának támogatására, az afrikai oktatási rendszerek kapacitásuk határára jutottak.
A megfelelő képzés és alapvető tudás nélkül felnövő fiatalok kiszolgáltatottabbá válhatnak a migrációval kapcsolatos hamis ígéreteknek, valamint a szélsőséges szervezetek toborzásának is. Az oktatás fejlesztése ezért nemcsak az afrikai országok fejlődése szempontjából fontos, hanem Európa biztonsági érdekeit is érinti.
Hölvényi György: Ez befektetés Európa jövőjébe is
A meghallgatást követő sajtótájékoztatón Hölvényi György arról beszélt, hogy Afrikát nem lehet egységes egészként kezelni, hiszen a kontinens 54 országból áll, lakossága pedig 2050-re meghaladhatja a 2 milliárd főt. Ezért minden ország oktatási helyzetét és szükségleteit külön kell vizsgálni.
A képviselő szerint az oktatás fejlesztésének elsősorban az afrikai fiatalok jövőjét kell szolgálnia, ugyanakkor a kérdés globális jelentőségű. Ha az emberek nem jutnak megfelelő oktatáshoz és munkalehetőséghez saját hazájukban, először a régióban, majd a szomszédos országokban kereshetnek boldogulást, végül Európa felé is elindulhatnak.
Hölvényi György úgy fogalmazott, hogy a migráció kezelésének egyik fontos eszköze a helyben nyújtott segítség. Ehhez azonban nem elegendő pénzt biztosítani: meg kell találni a megfelelő helyi partnereket, és hatékonyan kell felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat.
Az afrikai oktatás 40 százaléka egyházi kézben van
A meghallgatáson külön hangsúlyt kapott az egyházak szerepe. Hölvényi György ismertetése szerint a szubszaharai Afrikában az oktatás mintegy 40 százaléka egyházi kézben van, ami körülbelül 30 millió gyermeket érint.
A katolikus egyházhoz 85 ezer oktatási intézmény tartozik a térségben. Ezek között az óvodáktól az egyetemekig számos intézménytípus megtalálható. A Patrióták Európáért frakció képviselője szerint az Európai Unió eddig szinte semmilyen formában nem finanszírozta ezeket az intézményeket, ezért az egyházi oktatási hálózat bevonása fontos lehetőséget jelenthet a jövőbeli együttműködésben.
Hölvényi György arra is kitért, hogy az oktatás finanszírozásának hatékonyabbá és átláthatóbbá kell válnia. Az európai emberek jogosan várják el, hogy látható eredménye legyen azoknak a jelentős összegeknek, amelyeket az Európai Unió a különböző partnerországok fejlesztésére fordít.
Botswana példája is megmutatja a helyi felelősség fontosságát
Az európai támogatások önmagukban nem elegendők, a helyi kormányoknak is jelentős felelősséget kell vállalniuk az oktatás fejlesztésében. Ez nemcsak nemzeti, hanem regionális szinten is fontos feladat – húzta alá a képviselő.
Hölvényi György a korrupciót is megemlítette a fejlesztési források felhasználását nehezítő tényezők között. Szerinte olyan országokkal kell kiemelt partneri kapcsolatokat fenntartani, amelyek maguk is jelentős erőforrásokat fordítanak az oktatásra.
Botswanát példaként említette, ahol a GDP több mint 20 százalékát fordítják oktatásra.
Politikai vita az afrikai fejlesztési forrásokról
Hölvényi György kiemelte, hogy az afrikai oktatás finanszírozásának kérdése a következő hétéves uniós költségvetési időszakban különösen fontos lesz. A meghallgatáson baloldali képviselők is felvetették, hogy más prioritások, köztük Ukrajna támogatása, elvonhatják a forrásokat az afrikai fejlesztésektől.
A KDNP európai parlamenti képviselője szerint ezért meg kell védeni az Afrikára szánt összegeket, és gondoskodni kell azok hatékony felhasználásáról.
A meghallgatáson egy korábbi szenegáli oktatási miniszter, valamint a Tanzániai Püspöki Konferencia titkára is felszólalt. Hölvényi szerint mindketten hitelesen mutatták be, hogy a helyi kormányoknak és intézményeknek is aktív szerepet kell vállalniuk az oktatás fejlesztésében.
Hölvényi György: Ez politikai harc
A sajtótájékoztatón a migráció európai kezeléséről és az Európai Unió határvédelmi politikájáról is kérdezték a képviselőt. Hölvényi György úgy fogalmazott, hogy az oktatás helyben történő fejlesztése és a migráció megelőzése körüli vita politikai küzdelem.
Felidézte a 2015-ös migrációs válságot, és hangsúlyozta, hogy Magyarország akkori álláspontját a jelenlegi kormány sem változtatta meg. Az Európai Unióban továbbra is komoly politikai nézetkülönbségek vannak a migráció kezeléséről, valamint arról, hogy a határvédelemre vagy a kibocsátó országok helyben történő fejlesztésére kell-e nagyobb hangsúlyt helyezni – hívta fel rá a figyelmet a képviselő.
Hölvényi György szerint az afrikai oktatás támogatása elébe mehet egy később kialakuló problémának. A képviselő úgy látja, hogy a megfelelő oktatás és a helyi munkalehetőségek megteremtése hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalok saját hazájukban találják meg a boldogulás lehetőségét.
Főképen: Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője az afrikai oktatás helyi finanszírozási lehetőségeiről és az uniós fejlesztési együttműködés szerepéről szóló DEVE-meghallgatáson. Fotó: jan van de vel/EU